Az elmúlt egy hétben két rokonom temetése volt. Az egyik Pista bácsi 84 évet élt, a másik Misi papa 60-at.Mikor az első temetése volt a második még élt és a fiammal játszott, mert ő vigyázott rá.Mindkettő különleges ember volt, mindkettő tanított. Az első vér szerinti nagybátyám apám testvére az életében, a másik anyukám testvérének a férje a halálában. Mindketten azt tanították, amit tudtak és annak aki engedte.Ha engeded, hogy az elhunyt halálában megérintsen és képes vagy nem a saját fájdalmaddal lefoglalni magad csoda dolgok történhetnek veled.Tudom, mert tapasztaltam milyen mikor csak önmagad érdekel és ilyenkor ha a temetésen sírsz az elhagyott, magára maradt önmagadat siratod. Ha már ezt sikerül egyszer megfogalmaznod hatalmasat léptél előre.Ha nem fogalmazod meg akkor is minden rendben van csak egyet kérek tőled ne félj !! A félelem a legrosszabb tanácsadó minden esetben de a halállal kapcsolatban még inkább.Tudom, hogy az ismeretlen félelmetes is tud lenni. Akkor ismerd meg, tudj meg róla többet olvass olyan könyveket, amit azok írtak akik visszajöttek és megváltozott az életük annak fényében , amit ott láttak. Ha félelmetes akkor tégy ellene, hogy ne legyen az! Írtam már, hogy amióta létezik az ember azóta születünk élünk és meghalunk ez a világ rendje. Persze ilyenkor előjön, hogy senki nem mondta el, mutatta meg mit hogyan kell csinálni és mivel ez megint ismeretlen, egyben félelmetes is. Újra itt vagyunk. Igen.
Ha félünk akkor picik vagyunk de ha picik vagyunk nem tudunk szembenézni azzal ami jön és egyúttal megadjuk magunkat. Ha félünk a szívünkben nincs hely pozitív érzésnek és így kevés jó dolog történik velünk. A félelem sötét és hideg. Ha mindezt elfogadod akkor ismerd meg a félelmedet és köszöntsd jó barátodként és kezdd el szeretni!! Olyan kapuk nyílnak meg előtted, amiket nem is gondolsz még. Ha mégis úgy döntesz, hogy ez neked nehéz akkor azt mondom nagyon bátor ember vagy és tisztellek azért mert ragaszkodsz a halállal kapcsolatos félelemeidhez. Én ma már tudom, hogy nekem a könnyebb.
